Ajánló: Somogyi-Dobó-Tebeli: Kittenberger - Fabriqué En Belgique (2016)

2017. január 15. - ClarkNova

Egy jó barátomnak hála, az elmúlt napokban sikerült szert tennem a különböző fórumokon az elmúlt év egyik legjelentősebb magyar képregény-megjelenésének kikiáltott, három lelkes alkotó (Somogyi György, Dobó István, Tebeli Szabolcs) által készített, 48 oldalas füzetre, a Kittenberger- Fabriqué En Belgique-re. A híres magyar Afrika-kutató életét akciódús steampunk-kalandregényként feldolgozó, rendkívül látványos sztoriban egyaránt elevenedik meg Indiana Jones, valamint Rejtő Jenő és Molnár Ferenc különböző figuráinak szelleme.

kit_01.jpg

1907. A legendás magyar vadász, Kittenberger, valamint két barátja, Ács és Baka, Afrika gyarmatosítók által sanyargatott legsötétebb országában, a Kongói Szabadállamban egy állatnak álcázott pusztító fegyverrel csapnak össze. Eközben mit sem sejtenek arról, hogy a szálakat a már háborúra készülő Belgium gépiesített világából mozgatják.

Hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem vegyes érzelmekkel álltam neki a Somogyi-Dobó-Tebeli trió illusztrált steampunk kalandregényének, melynek alapötlete a korábban kivesézett Irreverzibilishez hasonlóan szintén a Galaktika magazin nem túlzottan szép emlékű steampunk pályázatára született meg, majd sok éves kallódás, érés és csiszolódás után, szinte derült égből  villámcsapásként jelent meg a 2016-os tavaszi képregényfesztiválra. A nagy alakú, papírkötéses füzet mellett először simán elsétáltam a könyvesboltban, formátumának és borítójának köszönhetően ugyanis első blikkre azt hittem, valamiféle kifestőkönyvről, vagy gyermekeknek szánt foglalkoztató füzetről lehet szó, és nem fordítottam rá különösebb figyelmet. Aztán pár nappal később, a Szubjektív Kultnapló ajánlójának köszönhetően sikerült rádöbbennem arra, hogy hoppácska, ez bizony egy ízig-vérig magyar kaland-képregény, ami ráadásul, ha szabad hinni az internetes sajtóorgánumok kritikáinak (khmm..), nem is rossz! És tényleg. Hiba lett volna, ha a teret engedek az első benyomásoknak, és kihagyom ezt az egyébként rendkívül szórakoztató, akcióval teli, és a két oldalnyi jegyzetnek köszönhetően afféle pedagógiai mellékzöngével is megáldott Kittenberger-füzetet.

A cselekmény elejétől a végéig pörög, üresjáratnak itt biza nincs helye! Olyannyira gyors minden, hogy nekem talán túlzottan lendületesen végig is fut az egész történet, és nem igazán érzem azt, hogy a karakterek kellőképpen be lennének mutatva, személyiségük megfelelően árnyaltan és kiforrottan lenne ábrázolva, még annak ellenére sem, hogy egyébként egy jól megírt, átgondolt sztoriról beszélünk. Személy szerint egy-két jelenetet jobban kibontottam volna, és több szerepet biztosítottam volna magának Kittenberger Kálmánnak, a fiatal, "badass" Afrika-kutatónak, ha már elviekben ugyebár ő a történet főhőse. A sztorit jelenleg főként segédei, Ács és Baka viszik előre, akik nevük, öltözékük, illetve viselkedésük alapján a Pál Utcai Fiúkból is szabadulhattak volna (többek közt erre utal az egyébként is  Feri keresztnevű Ács rikító piros pólója, és az olyan, humoros megjegyzések, mint a Baka száját elhagyó „…utoljára tán a grundon sprinteltem ekkorát” sor). Kifejezetten szerethető, tökös karakterek ők, a bajt mágnesként vonzó kalandorok, számomra azonban olybá tűnik, mintha kissé elrabolnák a show-t híres-neves, címszereplő cimborájuk elől. Kittenberger (vagy ahogyan barátai a képregényben nevezik, Kitty, ami őszintén bevallom, rám kissé irritálóan hatott) ugyanis a történet harmadát maláriában fetrengve tölti, és egy-két erősebb pillanatot leszámítva nem igazán mutatja ki a foga fehérjét.

kit_02.jpg

Személy szerint a képregény vizuális részével majdhogynem száz százalékban elégedett vagyok, a rajzok a legtöbb esetben nagyon szépek, leginkább az apró részletekig kidolgozott, dinamikus akciójelenetek ragadták meg a figyelmemet, ezek nézegetésével simán el lehet perceket is időzni. A statikusabb kockák viszont kissé talán elnagyoltak lettek itt-ott, főleg a karakterek szempontjából, de ettől függetlenül tényleg nagyon jó illusztrációkkal, profi panelekkel operál a Kittenberger.

Egyetlen dolgot emelnék ki, amivel a történet során képtelen voltam megbarátkozni, és ez nem más, mint a színezés. Talán a fényes papír teszi, de egy-két helyen valahogy túlzottan élénknek és bántóan vibrálónak találtam a színeket, főként a lapokról már-már lemászó, radioaktív zöldek és a piros különböző árnyalatai voltak, melyek kifejezetten ingerelték a látóidegeimet. Talán a matt papír segítene ezen, bár ez lehetséges, hogy csak személyes fétisem, ugyanis a kilencvenes évek kit_03.jpggyermekeként valahogy jobban vonzódom az érdes, sárgás papírra nyomott kiadványokhoz, mint a mostanában annyira menő, sima, fényes lapokon kiadott testvéreikhez. Szóval ez afféle szubjektív probléma, amelytől függetlenül még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy a Kittenberger esetében egy nagyon szépen megrajzolt, igényesen kidolgozott képregénnyel állunk szemben. A készítők tudják, hogyan játsszanak a panelekkel, ami által a történetnek mind verbálisan, mind vizuálisan megvan a maga kalandfilmhez hasonlatos dinamikája. Azt pedig külön szeretném kiemelni, hogy a hangsúlyosabb akciójeleneteket tényleg elképesztően szépen sikerült kidolgozni, és ezért mindenképp jár az elismerő vállveregetés. Nagyon tetszett ezenkívül az is, hogy az alkotók egyáltalán nem riadtak vissza az erőszak és a vér vizuális ábrázolásától, és modoros terelés, köntörfalazás helyett sok esetben részletesen illusztrált, brutális jeleneteket, levágott kezeket és leszakadó fejeket láthatunk a képregény lapjain.

Nagyon szimpatikus számomra ezen kívül a történet alapvetően magyar vonatkozású témája, valamint a jegyzeteknek köszönhető, bizonyos fokig ismeretterjesztő jellege, és persze az sem elhanyagolható, hogy ha az ember kellőképp odafigyel az apróságokra olvasás közben, igazi elszórt gyöngyszemekre akadhat. A történetben ugyanis rengeteg történelmi utalást, eldugott poént rejtettek el a szerzők, ha úgy tetszik, a Kittenberger afféle "easter egg gyűjtemény" a kalandos irodalom kedvelői számára. A sztori során olyan karakterek tűnnek fel, mint például a Hercule Poirrot paródiájaként is felfogható ficsúr nyomozó, Hector Pierrot, de ott van például a rengeteg magyar irodalmi párhuzam, vagy épp a Kittenberg Kálmán életrajzának egy-egy motívumára célzó, rejtett gegek és momentumok hada. És ha mindez nem lenne elég, az efféle mókás apróságokra és történelmi háttérre rávilágító jegyzetgyűjtemény mellett a füzetben helyet kap egy kétoldalas, fekete-fehér előzménysztori is, ami azok számára nyújt némi kapaszkodót, akik nem értik, hogyan jön a képbe a fiatal Afrika-kutató két segédje, Ács és Baka. (Hozzátenném, hogy a színek hiánya miatt ez a rövid kis szösszenet bizonyos szempontból jobban is tetszett, mint maga a fő sztori.)

kit_04.jpg

Egy szó, mint száz, a Fabrique En Belgique esetében sem a történetre, sem a kivitelezésre nem lehet különösebb panaszunk. Különálló füzetként is simán megállja a helyét, azonban sokkal inkább nevezném figyelemfelkeltő bevezetésnek mintsem önmagában tökéletes, hiánytalan képregénynek. Természetesen ezzel nincs is gond, hiszen, ha minden jól megy, hamarosan várható a füzet folytatása, és a hírek szerint egy Ács és Baka sztoriját feldolgozó, különálló spinoff-kiadvány megjelenése is esedékes a jövőben.

Így a végén summázva a látottakat azt mondanám, hogy a Kittenberger- Fabriqué En Belgique mindenképpen kiemelkedő megjelenés a hazai piacon, és ötletes történetének, valamint szép, igényes vizuális kivitelezésének köszönhetően határainkon túl is simán megállhatja a helyét. Azt azonban egyelőre túlzásnak tartanám, hogy minden idők legjobb magyar képregényeként emlegessük. Várjuk meg, mit hoz a jövő, személy szerint ugyanis nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra.

A készülő második résszel kapcsolatban addig is a kiadvány hivatalos oldalán olvashatunk egyre több és több, kiszivárgó információt.

D.G.

A bejegyzés trackback címe:

http://kep-regeny.blog.hu/api/trackback/id/tr1812125543

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.